Személyes jogi felelőse egy adatkészletnek.

Olyan személy, aki adatok karbantartásáért és értelmezéséért felelős, és ismeri az adattárolási és adatmegőrzési lehetőségeket, jó gyakorlatokat.

Adatok gyűjteménye, amely egységnek tekinthető adatkezelési, jogi és megosztási szempontokból, vagyis praktikusan az adatkészlet minden elemére ugyanazok a jogi megkötések vonatkoznak, vannak közös metaadataik, és együttesen kerülnek megosztásra.

Olyan formális dokumentum, amely meghatározza hogyan kell az adatokat kutatási projektek során kezelni.

Olyan adattároló, amely - általában különböző forrásokból származó - adatcsomagok közzétételére és megosztására szolgál.

Hagyományosan egy történelmi tárgy tulajdonosainak és tárolási helyeinek időrendi listája. A modern kutatási adatkezelésben az adat életciklusának állomásait írja le minél részletesebben, vagyis hogyan és milyen más adatokból keletkezett, kik és milyen átalakításokat hajtottak végre rajta.

Az ARK (Archival Resource Key) egy perzisztens azonosító típus, melyet többek között múzeumok, levéltárak, könyvtárak is használnak.

A DOI (Digital Object Identifier) egy perzisztens azonosító típus, melynek használata tudományos közlemények esetén széles körben elterjedt.

Egy teljesen általános metaadat-séma, mely minden dolog leírására alkalmas, ezért igen elterjedt, ISO szabvány: 15836-1:2017

Feldolgozatlan adat, a keletkezéskori tartalommal és formában.

Kutatási adatok kezelésére vonatkozó alapelvek, amelyek biztosítják a kutatási eredmények elérhetőségét és reprodukálhatóságát (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable – Megtalálható, Hozzáférhető, Szabványos, Újrafelhasználható).

Általános adatvédelmi rendelet, mely szabályozza a természetes személyekre vonatkozó személyes adatok kezelését.

A Handle System egy általános perzisztens azonosító szolgáltatási rendszer a CNRI üzemeltetésében. A Handle System szolgálja ki a DOI-kat is. A Handly System által bejegyzett perzisztens azonosítót nevezzük handle-nek.

Kutatási adat minden olyan információ amely kutatási eredmények alátámasztására keletkezett. Kutatási adatok létrejöhetenk szerzők által, generálhatják eszközök, lehetnek gyűjtés vagy megfigyelés eredményei. Nem csak digitális formában léteznek kutatási adatok, ide értendők például a papír alapú jegyzetek, naplók is.

A kutatási adatmenedzsment, adatkezelési terv a kutatásból származott adatok létrehozására, tárolására, hozzáférésére, megosztására, újrahasznosításának biztosítására és megőrzésére vonatkozik.

A kutatási objektum egy módszert ad arra, hogy kutatási adatokat aggregálni, csomagolni, és azonosítani lehessen az Interneten. Ehhez tartozik az adatok leírása (metaadatolása), az adatfájlok tartalmának és az azok közti kapcsolatoknak a dokumentálása.

Az adatokat leíró adat. Legáltalánosabb metaadatnak számít az adatok elnevezése, készítője és készítési dátuma. A további lehetséges metaadat leírókat sémákba szokás csoportosítani és definiálni. A legismertebb ilyen séma a Dublin Core. Egy tétel metaadatainak összességét metaadat-rekordnak hívjuk, melyek szerkezetét szabályozzák a metaadat-sémák.

A metaadatok egységesítése kulcsfontosságú a használat szempontjából. A metaadatséma a metaadatok szerkezetét írja le, milyen elemek használhatók egy metaadat rekordban, azoknak milyen értékei lehetnek, hogyan ajánlott a metaadatokat kitölteni illetve közzétenni.

A nyílt hozzáférés a közleményekhez, adatokhoz való szabad és korlátozás-mentes hozzáférést jelenti, ide értve az olvasást, letöltést és az újrafelhasználást is, a megfelelő forrásjelölés alkalmazásával. Szokás arany és zöld fokozatú nyílt hozzáférést megkülönböztetni, ahol az arany esetben a kiadó, míg a zöld esetben az intézmény vagy a kutató biztosítja a nyílt hozzáférést.

A nyílt tudomány olyan elvek és gyakorlatok összessége, amelyek a kutatási eredmények szabad hozzáférését és felhasználásá teszik lehetővét, ezáltal a közösségi hasznosítás lehetőségét maximálják.További ismertetőjegyei az együttműködés, átláthatóság és reprodukálhatóság.

Formálisan ábrázolt tudáshalmaz, mely fogalmak egymás közötti viszonyát reprezentálja. Az ontológia váza osztályok és tulajdonságok definíciójából áll. Például egy tudományos közleményeket leíró ontológiában lehet folyóiratcikk és könyvfejezet osztály valamint szerző és oldalszám tulajdonság. Az ontológia a matematikai logikának egy speciális formájára, a leíró logikára épül.

Digitális objektumok hosszútávú azonosítására szolgál. Magyarul lehet még állandó azonosítónak is hívni. Angol rövidítése PID. A PID funkciója, hogy globálisan egyértelműen azonosítson egy digitális objektumot, és az is elvárt, hogy az azonosító URL-re leképezhető (resolvable, actionable) legyen. A DOI, ORCID, ISBN ismert példák PID szolgáltatásokra.

Valamilyen típusú digitális objektumok jegyzéke, a regiszteren belül egyértelmű azonosítóval ellátva. Fő célja az, hogy az objektum megtalálható legyen, és nem célja a teljes adattartalom tárolása (ellentétben a repozitóriummal). Tipikus példái: doménnév regiszter, protokoll regiszter, metaadatséma regiszter.

Olyan fájlszerver, amely tudományos anyagok archiválására és hozzáférhetővé tételére szolgál.

Kutatási adatcsomag-formátum, melyben az egész csomag és az egyes tartalmazott fájlok is gazdagon leírhatók metadatokkal. Ezáltal támogatja a kutatások adatainak FAIR megfelelését és hosszútávú megőrzését.

Olyan adat, amely más adatok feldolgozásából keletkezett, azaz nem elsődleges adat. Az angol secondary data fogalom inkább statisztikai fogalom.

Személyes adatnak minősül egy természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.