2024. augusztus 27-30. között Tension, Trust and Transformation címmel rendezték Portóban az Európai Szociológiai Társaság (European Sociological Association) biennális szakmai konferenciáját. A konferencián rekordot jelentő, több mint 4000, Európa és a világ különféle tájáról érkező szociológus vett részt. Az előadások három napon keresztül több mint 800 szekcióban, valamint plenáris üléseken zajlottak a Portói Egyetemen.
Az ARP projekt stábjának tagja, Horváth Anna (TK KDK) Open Science – Can (and Should) It Be for Everyone? A Comparative Analysis of Two Surveys in the Biggest Research Network in Hungary (Nyílt tudomány — lehet-e (legyen-e) mindenkié? A legnagyobb magyarországi kutatóhálózatban végzett két felmérés összehasonlító elemzése) című előadásával vett részt az Exploring Knowledge Transfer, Open Science, and Science Policy (A tudásátadás, a nyílt tudomány és a tudománypolitika vizsgálata) c. szekcióban. Előadásában az Open Science, vagyis a nyílt tudományos törekvések főbb jellemzőinek, vetületeinek rövid bemutatását követően az ARP projekt keretében 2022 tavaszán, illetve 2024 nyarán készült kérdőíves felmérések eredményeinek néhány sarkalatos pontját mutatta be: előadásában a HUN-REN kutatók válaszainak segítségével szemléltette, mely tényezők korlátozhatják a nyílt tudomány térnyerését. (A 2024 nyarán készített felmérés eredményeiről hamarosan részletesebben is beszámolunk az ARP honlapján.) A szekcióban az előadások utáni diszkusszió főként az open science európai beágyozottsága, illetve a politikai szereplők, a döntéshozók és a kutatók megközelítéseinek összehasonlítása körül zajlott.
Az ARP csapat másik tagja, Vajda Róza (TK KDK) az Issues of Language and Technology (Nyelvi és technológia kérdések) című szekcióban szerepelt, ahol a digitalizáció, a fordítóalkalmazások terjedése nyomán jelentkező nyelvi és társadalmi problémákról volt szó. Thematic Mapping of Oral History Interviews — by Phrases and Beyond: How far can NLP be stretched? (Oral History interjúk tematikus feltérképezése — a mondatonkénti és az azon túli elemzés lehetőségeiről: Meddig juthatunk az NLP segítségével?) címmel arról beszélt, milyen elméleti kérdéseket vet fel a társadalomkutatásban a gépi tanulásos módszerek igénybevétele, adott esetben interjús gyűjtemények tartalmi feldolgozásához. Előadásában szövegindexálás és tezauruszépítés során ember és gép együttműködését vizsgálva a szövegértelmezés nyelvi kérdéseken túlmenő problémáira, valamint a módszerek validálásánál az értékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet.
Mindkét előadás a Science and technology (Tudomány és technológia) virtuális kutatási hálózat által szervezett szekciókban hangzott el.