Kurucz Erika (BCE): Az adatgazdász szakma kihívásai a kutatási ökoszisztémában

Az elmúlt években az adatgazdász szakma nem csupán megerősödött a hazai tudományos életben, hanem folyamatos fejlődésen és átalakuláson megy keresztül. Magyarországon az adatgazdászok meglehetősen változatos háttérrel érkeznek erre a területre, többen autodidakta módon sajátították el a munkájukhoz szükséges tudást, e mellett azonban több képzés egységes és strukturált információkat, tudást kínál azoknak a kollégáknak, akik a jövőben ezen a területen szeretnének elhelyezkedni.
Intézményi szinten, így a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) végzett munkám során is érzékelhető a szakma hazai professzionalizálódása. Ez egyrészről az egyre több platformon jelenlevő képzési lehetőségeknek köszönhető, másrészről annak az egyre szélesedő lelkes szakmai közösségnek a hatása is, akik ma a kutatóintézetekben, felsőoktatási intézményekben, ezek könyvtáraiban esetleg más egységeiben adatgazdászként ennek a szakmának az alakításában, formálásában és fejlesztésében aktívan részt vesznek.
Hazánkban ezt a munkakört elsősorban a nyílt tudomány előretörése hozta létre, amely egy paradigmaváltást hozott a tudományban. Ebben az új kultúrában a tudásmegosztás, az új együttműködési lehetőségek, a korszerű, biztonságos és hatékony adatkezelés kapják a legnagyobb szerepet. A kultúraváltásban és a változásokban nemcsak a kutatóknak, tudósoknak van szerepük, hanem a támogató szervezeteknek is, tehát azoknak az adatgazdászoknak, kutatásmenedzsereknek, kutatási adminisztrációban dolgozó szakembereknek is, akik az egyetemeken, kutatóintézetekben ezt a folyamatot segítik, támogatják. A kutatásmenedzseri szakma is egy dinamikusan fejlődő, új terület, amely több ponton is érintkezik és átfed az adatgazdászok feladatköreivel, különösen az adminisztratív támogatás és az adatkezelés terén.
A kutatók egyre több kihívással és adminisztratív kötelezettséggel szembesülnek – a pályázatok megírásától, az adatkezelési tervek elkészítésén, a pályázatok megvalósításán át egészen az eredmények disszeminációjáig. Ebben ma már egy komplex támogató hálózat segíti őket, amelyben az adatgazdászok is fontos szereplők.
A hazai és a nemzetközi trendek összevetéséből jól látszik, hogy az adatgazdász szakma egyre inkább interdiszciplinárissá válik. A kapcsolódás más szakterületekhez – különösen a kuatásmenedzsmenthez - nem csupán operatív szinten valósul meg, hanem szemléleti és stratégiai síkon is, amely újfajta együttműködési formákat eredményez és új kompetenciák elsajátítását teszi szükségessé. Tapasztalataim alapján különösen fontos lenne olyan képzési és intézményi pályamodellek kialakítása, amelyek figyelembe veszik a munkakör bővülését, a kutatási ökoszisztémában betöltött közvetítő szerepét, valamint az AI által életre hívott jövőbeli kompetenciákat. Ehhez elengedhetetlen a hazai és nemzetközi szakmai közösségépítés, a jógyakorlatok és a tudás megosztása, és az aktív együttműködés a kutatási ökoszisztéma többi szereplőjével stratégiai szinten is.

A szakmai fórum a kutatásiadat-kezelés, a kutatástámogatás, az adatrepozitóriumok és a nyílt tudomány témaköreiben zajló hazai és nemzetközi kezdeményezések, jógyakorlatok, együttműködések, valamint kihívások és technológiai megoldások bemutatására nyújtott teret. Az előadók elméleti és gyakorlati szempontból vizsgálták a kutatási adatok kezelésében és a kutatástámogatásban megfigyelhető trendeket, különös tekintettel a területtel foglalkozó szakemberek és az elérhető infrastruktúrák fejlődési és kapcsolódási lehetőségeire, megoldásaira.