Szederkényi Róbert fiatal kutatóként csatlakozott a Bölcsészettudományi Kutatóintézet Régészeti Intézetéhez, ahol kutató-adattáros munkakörben tevékenykedik. Egyetemi képzését ókori, valamint népvándorlás- és középkori régészet specializációkon végezte. Szakdolgozata egy császárkori barbár temető feldolgozására irányult. Intézeti kutatási feladatai a késő római temetők feldolgozására fókuszálnak, emellett adatgondozási tevékenységet is végez.

Az ARP Nagykövet Programban Horváth Friderikával, a Régészeti Intézet tudományos főmunkatársával együtt vesz részt, akinek kutatási területe a provinciális római kori régészet különböző aspektusait öleli fel. 2021-től a Régészeti Örökség és Módszertan Osztály vezetője, amely magában foglalja a Grafikai és a Restaurátor Műhelyt, illetve az Adattárat. Osztályvezetőként feladata a kutatószolgálat és az osztály irányítása, az adattári részleg szakmai munkájának tervezése, valamint a jogi keretek adta mozgástéren belül a kutatási adatok archiválási és közlési gyakorlatára vonatkozó szakmai protokollok kidolgozása. Az Adattár gyűjti az elsődleges kutatási dokumentumokat, az interdiszciplináris kutatási munkák dokumentációit, valamint az egyéb kutatást segítő anyagokat hosszú távú megőrzés, az adatok kutatásokhoz való rendelkezésre bocsátása és újrahasznosítása céljából.

2023-ban két projektet hozott be az ARP Nagykövet Programján keresztül, ahol Horváth Friderika irányításával a terepi munkafázis szöveges, rajzi és fotódokumentációjának szisztematikus rendezését végezték. 2024-ben célkitűzéseik között szerepel a Pilismarót-Basaharc rézkori temető kutatási adatkészletének rendezése és feldolgozása az ARP repozitóriumban való elhelyezés céljából. Pilismarót-Basaharc a Kr. e. 4. évezred második felében létesített, mindmáig egyedülálló és ikonikus temető a Kárpát-medencében. A késő rézkori badeni kultúra bolerázi csoportjához tartozó temető 110 hamvasztásos sírral a kultúra elterjedési területén az eddig ismert legnagyobb sírmező. A lelőhely a tervezett dunai vízerőmű építését megelőző nagyszabású mentőásatások sorozatának részeként került feltárásra, ami a núbiai nemzetközi leletmentés után az Intézet legnagyobb vállalkozása volt. A teljes feldolgozás és közlés csak 2012-től valósulhatott meg OTKA pályázat támogatásával (témavezető: Bondár Mária, DSc). Az elemzés során a régészeti adatok mellett antropológiai, archaeozoológiai, geológiai, malakológiai és izotópgeokémiai, valamint radiokarbon kormeghatározási eredmények keletkeztek, amelyek mind az adatkészlet részét képezik.

A Nagykövet Program folytatásától további közös gondolkodást és fórumot remélnek, amely lehetőséget biztosít arra, hogy egymás tapasztalataira alapozva alakíthassák ki kutatási programjaik kezelésének megfelelő jövőbeni gyakorlatát. A saját ismeretanyaguk elmélyítése mellett hangsúlyt fektetnek a kutatóközösségük tájékoztatására és motiválására, különösen fontosnak tartva azt a szempontot, hogy a kutatók megértsék a megfelelő adatkezelés és adatmegőrzés jelentőségét, és felismerjék az adatmegosztás előnyeit, mint például az egyszerűbb hozzáférés és a kutatási eredmények hosszú távú megőrzése.