A HUN-REN és ELTE kutatóintézetek adatgazdászai közösen alkotják a HUN-REN Adatgazdász hálózatot, a szakemberek egyben az ARP ökoszisztéma aktív használói és támogatói is. A hálózat tagjai képzésen és mentorprogramban vesznek részt, amelynek fontos eleme a közösségépítés és egymás intézményeinek megismerése.
2026 októberében Hencz Mátyás intézményi adatgazdásznak köszönhetően a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) látta vendégül a csapatot. Az egésznapos eseményen az adatgazdászok előadások és telephelyi bemutatók sorozatán vehettek részt és kaphattak betekintést az intézményben folyó izgalmas projektekbe és kutatásokba.
Napindító köszöntőjében Kovács István János főigazgató bemutatta az intézmény történetét és küldetését, az országban több helyen elhelyezkedő obszervatóriumokat, a szervezet nemzetközi térben kiépített kapcsolatrendszerét, és beszélt a hazai, a területen dolgozó kutatók összefogására létrehozott Rybach Kutatási Központról.
A hallgatóság ezt követően Borbély Enikő kutatási asszisztens, PhD hallgató szakmai előadását hallgathatta meg a hazai, sőt, osztrák és ausztrál dőlésmérő szenzorok működéséről, eredeti funkciójukról és további hasznosítási lehetőségeikről, a kőzetdőlésadatok gyűjtésének és elemzésének módjáról, az árapály jelenség kőzetlemezmozgató hatásáról és a földrengés-epicentrumok meghatározásának lehetőségeiről.
Bozsó István tudományos munkatárs, MI nagykövet a nagy nyelvi modellek FAIR kutatásiadat-kezelésben és adatfeldolgozásban játszott szerepéről és a benne rejlő lehetőségekről, a VibeARP szolgáltatásról, a kutatók adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatásának és oktatásának szükségességéről, konkrét modellek elérhetőségéről, illetve a mesterséges intelligencia felelős használatáról beszélt.
A délelőtti előadásokat Hencz Mátyás tudományos munkatárs, intézményi adatgazdász zárta, aki szemléletes előadásában a vulkáni tevékenységeknek köszönhetően a föld mélyéről származó kőzetekről, azok összetételéről, sokmillió éves anyagokat őrző zárványairól és a vizsgálatuk segítségével levonható következtetésekről, illetve az Afrika felől érkező folyamatos kőzetlemeznyomás miatti süllyedésről, hűlésről, litoszféra vastagodásról, és az ennek következtében egyre mélyebről érkező xenolitmintákról, valamint a kőzetekben történő geológiai széndioxid felhalmozódásról mesélt. Bemutatójában kitért az FI közelmúltban komoly munkával leltározott, jelenleg több mint 4000 kőzetmintát tartalmazó xenolitgyűjteményére, és a hamarosan elérhető HUN-REN FI Kőzetleltár online felület előkészítő munkáira.
Az adatgazdász csapat a közös ebédet követően ellátogatott az intézmény Sopronbánfalvi telephelyére, a különböző geodinamikai jelenségek regisztrálását lehetővé tévő Geodinamikai Obszervatóriumba, ahol Papp Gábor a Geodézia kutatási egység vezetője vezette körbe a résztvevőket és mutatta be a radioaktív gázokkal teli 60 méter magas sziklát kívül (személyesen) és belül (mérési adatokkal és felvételekkel). Az érdeklődők megismerhették a szikla történetét, a sziklába 1962-ben az oroszlányi szénbányák bányászainak a tudomány támogatására adott ajándékaként vájt alagút hasznosítását, a vájat kínálta – többek között az árapály jelenségekkel és a kőzetlemezek folyamatos mozgásával kapcsolatos – megfigyelési lehetőségeket és eredményeket, valamint a másodpercenként érkező mérési értékeket és felhasználásukat.
A napot a csapat az FI újonnan épített, nemrég átadott Fertőbozi Mágneses nulltér laboratóriumában zárta, ahol Kovács István János mesélt a különleges építmény feladatáról, céljáról, a felépítésről az ötlettől a megvalósításig, valamint a kialakítás kihívásairól. A szobányi geomágneses obszervatórium zéró mágneses tér laboratóriumként funkcionál, mérete és ezzel lehetőségei egyedülállóak Közép-Európában. Az új hazai kutatási infrastruktúra az extrém alacsony mágneses térben végzendő kísérletekhez kínál minden érdeklődő kutatónak az FI-ben, a HUN-REN hálózatban, az országban és a határokon túl lehetőséget olyan űrfizikai és anyagtudományi kísérletekhez, amelyek normál földi körülmények között nem vizsgálhatók. A laboratóriumról többek között a projekt honlapján vagy a Fizikai Szemle 2026/7-8-as számában lehet bővebben olvasni.
Az Adatgazdász hálózat nevében nagyon köszönjük a rendkívül tartalmas és izgalmas napot, a kutatók ránk fordított idejét és a betekintési lehetőséget ebbe a nagyon különleges, a körülöttünk és alattunk elterülő világ leírásával és megértésével foglalkozó tudományterületbe!
Izgalmas mérések, információk, grafikonok, ábrák, cikkrészletek az intézet életéből itt érhetők el minden érdeklődő számára: http://kepujsag.ggki.hu/
Bélyegkép: a Mágneses nulltér laboratórium projekt honlapjáról
Fotók: Egyed-Gergely Júlia (ELTE TK), Hencz Mátyás (HUN-REN FI)