Balla Gyula a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Transzlációs Magatartás Idegtudományi kutatócsoportjának kutatója. Transzlációs szemléletű idegtudományi kutatásokkal foglalkozik, melyek fő spektrumában csoportjával mentális zavarok állatkísérleti modelljei segítségével próbálnak hozzájárulni azok biológiai hátterének megismeréséhez olyan molekuláris célpontok azonosításával, melyek célzott szabályozása később akár a gyógyászatban is célravezető lehet. Vizsgálataik fő kérdései a korai stresszorok hosszú távú hatásainak felderítése és a sérülékenységet, betegségre való hajlamot befolyásoló genetikai faktorok keresése köré szerveződnek. Kutatásaiban az  adatelemzés során a viselkedésbiológia, molekulás biológia, anatómia, mikroszkópia és bioinformatika eszköztárait használja. 

Gyula a 2024-es Nagykövet Program keretében a kóros félelmi generalizáció — a poszt-traumatikus stressz zavar egyik jellegzetes tünete — agyi hátterét vizsgáló projekt adatainak repozitálásán dolgozott. Ehhez kapcsolódóan saját intézményében ismertette az ARP szolgáltatásait. 2026-ban egy újszülöttkori oxigénhiány (perinatális aszfixia) állatmodelljében keletkezett adatok elhelyezésén dolgozik. A prefrontális kéreg génexpressziós méréseit teljes adatcsomagként készíti elő: a mérési eredmények mellé bekerül a kísérleti elrendezés leírása, a feldolgozás összes lépésének dokumentációja és a felhasznált elemzési kód is. A cél, hogy az adatokat más kutatók ne csak megnézni, hanem újra is tudják elemezni. Külön vállalása, hogy azokat az eredményeket is közzéteszi, amelyek nem hoztak kimutatható különbséget. Az ilyen „negatív" eredmények ritkán jelennek meg publikációkban, pedig a terület valós képéhez hozzátartoznak. Ezekhez részletes minőségbiztosítási leírás társul, amelyből kiderül, mennyire megbízható az adott mérés.

Gyula az adatok újrafelhasználását két irányban mutatja be. Egyrészt több kísérletet együtt elemez, és megkeresi a közös biológiai folyamatokat. Másrészt az állatmodellben talált mintázatokat összeveti emberi genetikai vizsgálatok eredményeivel. Ez a munka az idegtudomány, a bioinformatika és a humángenetika határán mozog. Emellett metaadatsablont dolgoz ki RNS-szekvenálási adatokhoz, és teszteli az ARP saját adatcsomag-szerkesztő eszközét, a RocKIT-et. A tesztelés tapasztalatait visszajuttatja az ARP csapatának. Munkáját bemutatja kutatócsoportjában és intézetében, valamint tudományterületi eseményeken.